HATÁRTALANUL KIRÁNDULÁS 2025

Első nap: 
Hosszú utazás várt ránk. Kecskemét és Békéscsaba érintésével Méhkeréknél léptük át a határt. Első állomásunk Nagyszalontán volt. Ott megtekintettük Csonka tornyot, mely ma már nem csonka. Az épületben található az Arany János Emlékmúzeum. A kiállítás rendkívül érdekes volt, megismerhettük Arany János életének főbb állomásait, történéseit, és azt is, milyen volt a dolgozószobája. A torony tetejéről kitűnő kilátás tárult Nagyszalontára. Kolozsvár felé folytattuk utunkat, érintve Nagyváradot és a Király-hágót is, mely Erdély kapuja. A buszról Bánffyhunyadon áthaladva  rácsodálkoztunk a „gengszter-barokk” stílusú soktornyú cifra kastélyokra és Csucsán Ady Endre dolgozószobájának otthont adó épületre.

Ehhez a településhez még egy érdekesség kötődik: itt kínálta malomkő tálcán Mátyás királyt Kinizsi Pál. 
Kolozsvárra érkeztünk, melynek főterén megnéztük Mátyás király lovasszobrát, majd megcsodáltuk a mögötte álló Szent-Mihály templomot, mely Erdély legkorábbi csarnoktemploma. Elsétáltunk Mátyás király szülőházához. Felfedezhettük a város főterét, ahol szökőkút és a város makettje is megtalálható. Folytattuk utunkat első szállásunk felé, Gyalura. Útközben szóba került a Házsongárdi temető is, ahol sok híres ember nyugszik. Itt íródott Áprily Lajos Aletta van der Meat emlékének szentelt verse, aki Apáczai Csere János felesége volt.

Második nap: 
A finom reggelit követően Torda felé indultunk tovább. Útközben elénk tárult a Tordai-hasadék, mely egy mészkőszurdok.  A Tordai hasadék keletkezéséhez több, Szent László személyével kapcsolatos legenda is fűződik. Ezek közül az egyik: egy alkalommal Szent László elszakadt a seregétől, és amint e tájon lovagolt, kunok népes serege vette üldözőbe. A menekülő király Istenhez fohászkodott, és kérése meghallgatásra talált, ugyanis hirtelen a hegy kettérepedt közte és a pogány ellenség között, és a kunok mind a mélybe zuhantak. Tordán a sóbányába látogattunk. Egy szűk alagúton keresztül jutottunk a bánya gyomrába.  Itt idegenvezetőnk részletesen mesélt a bánya történetéről, bemutatta a hajdani és a jelenlegi sóemelő szerkezetek működését, melyek a sót a felszínre szállítják. A séta során kipróbálhattuk a visszhangot is, mely a föld alatti nagy üregekben keletkezik és háromszor ismétli meg az átalunk kimondott szavakat.  Ezt követően 13 emelet mélységbe ereszkedtünk le a lépcsők végtelen során a sóbánya aljába. Itt szabadidőnkben lehetőségünk volt vásárolni és csónakázni is. 
Következő úticélunk Segesvár volt. Ez az egyik legszebb város, amit valaha láttam. Történelmi központja 1999 óta az UNESCO Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Az Óratorony, egyben a vár főbejárata, a középkori városi tanács székhelye volt. A városban tett sétánk során megnéztük a tornyokat, felsétáltunk a diáklépcsőn. Fentről megcsodálhattuk a városra nyíló panorámát. Elhaladtunk Vlad Drakula román fejedelem szülőháza mellett is. Segesvár neve összeforrt Petőfi Sándor nevével is. Sepsiszentgyörgyi szállásunk felé haladva megnéztük azt a Petőfi emlékművet, mely azon a helyen áll, ahol utoljára élve látták a költőt.

Harmadik nap: 
Sepsiszentgyörgyön a finom reggelit követően látogatást tettünk a helyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban.  Az iskola folyosóin az itt tanuló diákok munkáit láthattuk. Vendéglátónk vezetésével több tanterembe is bepillanthattunk, többek között a textilterembe, a kisfestő terembe illetve a szobrászatot tanulók tantermébe is. A diákok éppen vizsgamunkáikat készítették mindenütt. Érdekes volt számunkra, hogy a színvonalas kész művészeti alkotások mellett bepillanthattunk a munkadarabok készítésének folyamatába is. A városon belül maradva a délelőtt második felében a Székely Nemzeti Múzeumba látogattunk el. Sétánk közben Székelyföld zászlaját láttuk az egyik ház ablakába tűzve, mely kék alapon arany színben mutatja a napot, holdat és a csillagokat. A Székely Nemzeti Múzeumban történelmi témájú, magyar vonatkozású ismeretterjesztő filmeket láthattunk, valamint számtalan lehetőség volt interaktív játékra is. Gábor Áron ágyúját és halálát megjelenítő festményt is itt tekinthetjük meg. 
A nap második felében Gelencére látogattunk el. Itt található az a Szent Imre által megáldott erődtemplom, mely szintén a Világörökség része. A templom falain számtalan falfestmény található, melyek közül az egyik Szent László legendáját ábrázolja, a másik Jézus életéből mutat jeleneteket, a harmadik pedig Szent Katalin legendáját eleveníti meg. Festett kazettás mennyezete ámulatba ejtő. A közeli település, Csernáton látványossága a falumúzeum, ahol traktor- és kandallókiállítás látható, ezen kívül megismerkedhettünk azokkal a használati tárgyakkal, melyeket a múltban használtak az itt élő emberek. Engem a székelykapuk és a területen található fák nyűgöztek le.
Brassó a harmadik úticélunk ezen a napon. A város csodaszép történelmi belvárosáról híres. Nagyon tetszett a négy fiatoronnyal rendelkező Katalin kapu, mely azt jelzi, hogy a városnak bíráskodási joga volt. Ebben a városban található az egyik legkeskenyebb utca is. Érdekes látnivaló volt a hegyoldalban található Brassó felirat, melyet a Hollyvood ihletett. Láttuk távolról a Fekete és Fehér tornyot és ellátogattunk a gótikus stílusban épült Fekete templomba is. Érdekesség még, hogy a brassói főtér 16. száma alatt található a világ első patikájának épülete.

Negyedik nap: 
A finom reggeli után Farkaslakára látogattunk először. Itt található Tamási Áron síremléke, melyhez egy székelykapu alatt áthaladva érkezünk. A sír előtt egy kőszobor áll, mely az író különböző műveinek szereplőit ábrázolja. 
A települést elhagyva Korondra utaztunk, mely az erdélyi fazekasság központja.  A korondi kerámia jellegzetessége, hogy színes, ezt természetes anyagokkal érik el, a színeknek jelentése van.  A piros a magyarok, a kék a szászok színe. Az üzletekben járva megfigyelhettük, hogy elsősorban növényi és madaras mintákat használnak a termékek díszítésére. Meglátogattuk Gergő bácsit, aki mesélt a székelykapuról és a rajta található szimbólumokról. Elmondta, hogy a székelykapu a székelység legrégibb jelképe.  Nem használnak szegeket a kapu készítéséhez. Gyakran használnak tulipán motívumot, ami a magyarság felszentelt virága. Az élet rendje többféle módon van megörökítve rajta. Balra fent a sarokban a nap, jobbra fent a hold található. Az oszlopok tetején pálmalevél látható. 
Utunkat Szováta felé folytattuk, itt található a Medve-tó. A tónak sós vize van és klimatikus gyógyhelyként is funkcionál. A medvéhez annyi köze van, hogy felülnézetből alakja hasonlít a medvére. A tóban alul sós víz van, felül édesvíz. A kettő nem keveredik össze. Az édesvíz pedig egyfajta fedőként szolgál a sós vizű tavon, nem engedi meg, hogy a sós víz a levegővel érintkezzen. Ebből adódóan pedig a sós réteg, ha felmelegszik, nem tudja leadni olyan könnyen a hőt, mint más tavak vize. A tavat körbejártuk, majd a Rózsák útján folytattuk sétánkat, varázslatos villák mellett haladtunk el. Bár esett az eső, mégis minden olyan gyönyörű volt. 
Korondra visszatérve a sófeldolgozóba látogattunk el. A parajdi sót dolgozzák itt fel, erről a sóról tudni kell, hogy 84 féle ásványi anyag van benne. A sóból étkezési- és fűszersót készítenek, de készül belőle sokféle gyógykozmetikum, fürdősó, fürdőbomba és sószappan is.

Ötödik nap: 
Reggel végleg elbúcsúztunk Sepsiszentgyörgytől, Gyulafehérvár volt az első úticélunk. Útközben láttuk Fogaras várát, mely arról híres, hogy a környék legbiztonságosabb síkvidéki vára. Mivel nagyon széles és mély vizesárok veszi körül. 
 Megérkeztünk Gyulafehérvárra, melynek római kori neve: Alba Julia. A város szintén a világörökség része. Városnézésünkön elsőként a Károlyi kapu tárult elénk, mely lenyűgöző mintákkal díszített. A kapuval szemben Szent Mihály arkangyal székesegyház áll, ahol számos híres ember nyugszik: Hunyadi János, Hunyadi László, Bethlen Gábor, Bocskai István, Izabella királyné. Az épület nevezetessége a rozetta nevű színes ablak, mely a 12 apostolt ábrázolja. Gyönyörű orgonája ámulatba ejtő. Ezt követően sétát tettünk a csillag alakú várfal mentén. Megcsodáltuk azt az emlékművet, melyet a velencei csata emlékére állítottak, ahol rengeteg magyar és itteni lakos vesztette életét. Végül az ortodox koronázási templomot tekintettük meg, mely arról híres, hogy kilenc hónap alatt építették I. Ferdinánd király és Mária királynő koronázására. Érdekessége, hogy nincsenek benne padsorok.
A várost elhagyva egy kis kitérőt tettünk Torockóra. A település nevét arról kapta, hogy vasművesek lakták. A vasfeldolgozás mellékterméke volt a tarack. Nevezetességei a gyönyörű egységes székely házak, melyek gyönyörűen mintázottak, az ablakaik zöldek. Egykor egy tűzvészben 40 ház megsemmisült, helyükre egységes házakat építettek. Ezek csupán a homlokzatuk díszítésében térnek el egymástól. A falu a hagyományok megőrzéséért Europa Nostra díjat kapott. A központban található a vajor, mely a hegyről lefolyó patak vizét fogja fel. Ez egy három szintű medence. A felső szint ivóvíz vételére szolgált, a középső szinten állatokat itattak, az alsó szinten pedig ruhákat, szőnyegeket mostak. Torockó mellett magaslik az 1126 méter magas Székelykő, emiatt itt minden reggel kétszer kel fel a nap. Egyszer felkel, majd eltűnik a hegy mögött, majd újra feltűnik.

Hatodik nap:
A hosszú hazautazás előtt ellátogattunk Körösfőre. Körösfő szerte a világon híres eredeti magyar varrottasairól, szebbnél szebb fafaragásairól, gyönyörű népdalairól, máig használatos élénk néptáncáról, színpompás népviseletéről, valamint az emberek vendégszeretetéről, hazafiságáról és az idősek ízes magyar beszédéről. 
A domb tetején álló négyfiatornyos református templomot néztük meg. A templom egyik jellegzetessége a festett kazettás mennyezet. Minden kazettán egy önálló festett kép található. A török idők érdekes emléke a kiállított Rákóczi-szőnyeg, mely egy török imaszőnyeg. Rákóczi György fejedelem sebesülten megpihent Körösfőn és az őt vendégül látó családnak ajándékozta a szőnyeget hálája jeléül. A templom mennyezetének közepén egy csodaszép fából készült faragott csillár áll. Ámulatba ejtő a templom belseje, ahol kalotaszegi népi motívumok jelennek meg a belső dekoráción. Piros varrottas terítők díszítik a falakat, karzatot és a szószéket is.